A deguk a rágás és a kaparás nagymesterei

A deguk népszerűsége az utóbbi években nagymértékben fokozódott a rágcsálókért rajongók körében. A Chiléből származó kedvencek a patkányok és a csincsillák vonásait hordozzák magukon. A mellső lábaikat extra ügyesen használják, kis túlzással olyan, mintha “kezeik” lennének. Jelentős méretű karmaiknak hála a kapaszkodás, mászás nekik gyerekjáték. Természetükre a kíváncsiság, nyitottság jellemző, és mivel a nappalokat ébren, sőt éberen töltik, így jó ötlet a ketrecüket központi helyre tenni, ahonnan mindent szemmel tarthatnak.

A deguk minden szempontból rágcsálók

A fenti pozitívumokon kívül, azonban nem lehet elégszer és eléggé kiemelni, hogy ezek az aranyos élőlények a szó legszorosabb értelmében rágcsálók. Ha velősen szeretnénk összefoglalni, hogy ez mit jelent a mindennapokban, akkor azt mondanánk, hogy a deguknak mindent, de tényleg mindent meg és szét kell rágni! Mindent! Olyannyira mindent, hogy a műanyagokat, sőt a vékonyabb fémlemezeket is könnyedén elmajszolhatják. Úgyhogy a degubiztos körülmények megteremtése mindennek a fényében nem is annyira egyszer egy!

A ketrec megvásárlásánál például érdemes odafigyelned arra, hogy a rácsokat, illetve az aljat rögzítő kapcsok még véletlenül se műanyagból legyenek. Azokat ugyanis pillanatok alatt elcsócsálhatja kedvenced és máris szabadulóművésszé léphet elő. Abba pedig jobb nem belegondolni, hogy a lakásban portyázó rágcsáló mi mindenről gondolhatja úgy, hogy éppen a fogára való.

 

A másik ösztönös reakció, ami hatalmába keríti a degukat a kaparás. A nagyon durva kaparászás egészen pontosan. Többek között ezért is a terrárium a legjobb választás, ami nem szétrágható, nem szétkaparható, szóval bírja a gyűrődést, a fizikai és mechanikai kihívásokat. Mivel az előoldaluk általában feltolható, így a tisztítás, karbantartás munkálatai is könnyedén, fennakadások nélkül megoldhatóak.

Az akváriumok nem megfelelő alternatívák, mivel a tetejüket le kell fedni, így a belsejükben túlzott mennyiségű pára képződik. Ez a közeg pedig kiválóan alkalmas a kártékony baktériumok elszaporodásához.

A deguk természetes élőhelyükön falkában, csoportosan élnek, emiatt a legjobb párban tartani őket. A minimális terrárium-méret egy degu duó számára: 80x40x40 cm.

Indulhat a lakberendezés degu módra?

Ha az alapvető élettér biztosítását kipipáltad, akkor következhet a lakberendezés. Ezt érdemes még azelőtt kivitelezned, hogy a beköltöztetés megtörténik. A degukat ugyanis a környezeti változások megviselik, így eleve a hazaszállítás sokkja is kiheverendő hatás a számukra.

A vadonban a rejtőzködés hozzátartozik az életvitelükhöz, így aztán némi kreativitással kuckókkal, búvóhelyekkel sűrűn tűzdelt belső teret építhetsz ki. Köveket, ágakat is bátran felhasználhatsz az otthonossá varázsláshoz. Arra az egyre érdemes odafigyelni, hogy semmi se tudjon le és ráesni az óvatlan kis kedvencre. Pláne, ha ketten vannak, ilyenkor ugyanis a kergetőzés, fogócskázás hevében akár meg is sérülhetnek, ha váratlanul valami rájuk dől.

A faházikó kedves elképzelés, de abszolút hasznavehetetlen, mert a beköltöző kis rágcsáló kb. három perc alatt faforgáccsá aprítja a kuckónak szánt építményt. Úgyhogy a legjobb, ha téglákból és palából egyfajta magaslatot remekelsz, ahonnan jó a kilátás, és amiben adott esetben el is lehet rejtőzni.

A porcelán etetőtál stramm választás, amit jó ötlet magasra tenni, mert az aljzaton a kaparászásé a főszerep. A túlságosan kicsi alternatíva azért nem ideális döntés, mert hamar ki és felborulhat. Ráadásul kellő mennyiségű eledel sem halmozható fel benne.

És hogy a csincsilla vér is megmutatkozhasson: a napi homokfürdő elmaradhatatlan szükséglet! Negyed óra minden nap elegendő. A fürdetőt a tisztálkodás után az elkoszolódás elkerülése érdekében hasznos kivenni, és csak a következő napi lubickoláskor visszatenni.

A műanyag itató nem megfelelő. Még akkor sem, ha kifejezetten kemény műanyagnak tűnik, mert a degufogak nem ismernek lehetetlent, ha rágásról van szó. Úgyhogy a felakasztható kőtál kiváló megoldás. A vizet ildomos rendszeresen cserélni, mert amúgy hamar bekoszosodik.

A szénatartó elhelyezése kissé problematikus. A degurajongók körében  kedvelt stratégia egy, fadarabokkal elkerített rész kialakítása a terráriumban. Így, legalább ideiglenesen megőrizhető a lakhely többi részének a tisztasága.

Az alom a deguknak utánozhatatlan fészeképítési alapanyag. A segítségével otthonos kis kuckókat hozhatnak létre, amitől igazán szerethetővé válhat közvetlen környezetük.

A deguk, ellentétben más rágcsálókkal rajonganak a napért, a melegért. Konkrétan nyújtózkodva, örömmel vesznek napfürdőt. Viszont a huzatot és a túlságosan nagy ricsajt ki nem állhatják. Kíváncsiságuk domináns jellemvonásuk, ezért aztán a lakás központi helyiségében eredményesen berendezhető a terráriumuk.

A heti egy takarítás nem megspórolható. Forró vízzel könnyedén tisztává varázsolhatod a lakhely belsejét, míg a makacsabb penészfoltok eltávolítására praktikus ecetet felhasználni. Ekkor, azonban különösen hangsúlyos az alapos átöblítés. A baktériumok képződését elősegítik az elásott eleségmaradványok, szóval ezek felfedezése és eltávolítása is kihagyhatatlan lépés, akárcsak az alom és a széna rendszeres cseréje.

Na és mi kerüljön a biztonságosan elhelyezett, masszív etetőtálba?

A deguk a természetben viszonylag silány étrendre szorítkoznak. Az ágak lehantolása és a füvek rágcsálása a leggyakoribb étkezési formula a számukra.

Napjainkban már optimálisan összeválogatott alapanyagokból álló degutápok közül szemezgethetsz. De ha te akarod összekeverni a tálkába való falatokat, akkor tengerimalac és aranyhörcsög tápokat kettő az egyhez arányban vegyítve megalkothatod a tökéletes elemózsiát.

A gyümölcsök, zöldségek jó, kiegészítő alternatívák: szárított formában. A magas cukortartalmú variációk vagy kerülendőek vagy csak minimális mértékben kínálandóak, hiszen a deguk hajlamosak a cukorbetegségre.

A szálastakarmányok királya a széna, amiből a fogyasztási határ kb. a csillagos ég. Ráadásul túl az evésen, nagyszerű fészek-alapanyag is egyben. Úgyhogy a szénamennyiség folyamatos újratöltése kifizetődő stratégia.

A faágak becsempészése több szempontból is rágcsálóbarát megoldás. Egyrészt a keményfa (gyümölcs, bükk, mogyoró) határozottan ízletes csemege a deguknak, amit örömmel rágcsálnak. Másrészt miközben elmerülnek az ízekben, a fogaikat is eredményesen koptatják. Szóval minimum kétszeresen jól járhatsz, ha gyűjtesz némi rőzsének valót. De természetesen a nem forgalmas, szennyeződésmentes helyekről származó alternatívák a javasolhatóak.

Ennyi! A mesterséges, cukrozott, káros anyagokban dúskáló, emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt, de amúgy abszolút egészségtelen ételek adása még akkor is kerülendő, sőt szigorúbban fogalmazva tilos, ha amúgy a deguk örömmel kalandoznának a kulináris élvezetek útjain.

A deguk szabadon ereszthetőek a lakásban?

Igen, de csak és kizárólag akkor, ha a maximális felügyelet garantált. Ez nem félszemmel ránézést jelent, hanem bizony teljes és tökéletes koncentrációt. Hiszen a deguk nagyjából fél másodperc alatt képesek átrágni magukat bármin. Amivel nemcsak az a baj, hogy anyagi károkat generálhatnak, hanem az a legfőbb probléma, hogy önnön egészségük kockáztatásával tehetik mindezt.

Szóval, ha a környezeted nem degubiztos, akkor jobb, ha nem engeded szabadon portyázni kedvencedet. Amennyiben ideális lakhelyet alakítottál ki neki, úgy a terráriumában is teljes, boldog, kaparászásokban és rágcsálásban gazdag degu-életet élhet!