Az ibizai kopó kiköpött őse!

Ha valaki valamilyen időutazás folytán ötezer évvel ezelőttről ide pottyanna, akkor az ibizai kopó láttán vélhetően azt gondolná, hogy egy szekundumot sem tett meg az időben. Mert ez az a fajta, ami jóformán teljesen megőrizte megjelenésében azokat a jegyeket, amiket az ősei is megtestesítettek. A hozzáértők egybehangzó véleménye alapján az egykori Egyiptomból kerülhettek az ősi példányok a mai Spanyolország területére. Az egykori fáraók nyughelyein felfedezett ábrázolásokban a régészek a fajta karakterére ismertek rá, tehát innen származik az az elgondolás, hogy az ibizai kopó több ezer éves múltra tekint vissza.

Az ősök vére nem hazudtolja meg magát

Az ibizai kopó kitűnő vadász! Olyannyira igaz rá ez az állítás, hogy napjainkban is spanyol területeken előszeretettel képzik ilyen célra. Az alkalmazkodó képessége kimagasló, ennek köszönhetően aztán családi ebként is elterjedt, hiszen nem okoz számára nehézséget a váratlan helyzetek optimális kezelése. Ugyanakkor, függetlenül attól, hogy éppen családban éli az életét, nem ildomos megfeledkezni arról, hogy honnan származik és hogy mit diktál az ősi vér. Vadászatot, mozgást, aktivitást. Ha a fizikai igényei nincsenek kielégítve, ha a mentális képességei parlagon hevernek az bizony egy cseppet sem tesz neki jót. Sőt, kifejezetten kockázatos így hozzáállni, mert nagy eszének hála pillanatok alatt talál valamilyen más elfoglaltságot, amivel a maga kedve szerint eltölti az időt meg persze leköti a fölös energiáit. Na ezzel csak az a probléma, hogy az esetek többségében ez a típusú időhasznosítás nem kifejezetten gazdibarát választás.

A múltban és Spanyolországban napjainkban is éjszakai vadászként is rendszeresen bevetették, bevetik. Ugyanis nem elég, hogy jó a szaglása, nyilván enélkül problematikus lenne a vadászlét, de még a hallása is extrán fejlett. Vagyis nem kell pusztán a látására támaszkodnia akkor, amikor beköszönt a teljes sötétség. Ez a fajta magabiztosság, ami a pazar érzékelés több szintjéből fakad abszolút észlelhető, érzékelhető a viselkedésén, a mozgásán, azon ahogyan dolgozik, koncentrál és végrehajtja a rábízott feladatot. Várakozásban pont ugyanannyira nem vall szégyent, mint cselekvésben. Egyik sem kihagyható a sikeres elejtésből. Ráadásul a gyakorlatban a legtöbbször a fajta falkában vadászik. Többnyire szukák alkotják a csapatot. Akció közben a falkatagok kizárólag akkor ugatnak, amikor meglátják, illetve amikor bekerítik a vadat. Mindaddig körben állva várják az utasítást, míg azt meg nem kapják. Ekkor jellegzetesen csóválják a farkukat, mégpedig veszett ütemben. Kis érdekesség, hogy több ezernyi sikeres vadászat után egyes falkatagok úgy dönthetnek, hogy ők bizony mindaddig egy tapodtat sem tesznek a jövőben, pláne a vadak irányába, míg nem pihenhetnek egy kiadósat. Ha megkapják ezt a mentelmi időt, akkor utána újult erővel vetik bele magukat a feladat sűrűjébe. Szóval mi tagadás, tudnak élni!

Milyen az ibizai kopó kutyával kialakított közös élet?

 

Izgalmas és szeretettel teli. A fajta tanulékonyságáról híres. Minden érdekli, örömmel sajátít el újabb és újabb készségeket. Számára a tanulás nem kihívás, vagy feladat, hanem gyakorlatilag természetes létállapot. Mivel nagyon értelmes így aztán tényleg célszerű gondoskodni arról, hogy tudjon miről gondolkodni, és tudja hová fókuszálni az energiáját, ellenkező esetben megtalálja a módját annak, hogy levezesse a felesleges lendületet, csak azért ezek a váratlan felindulásból elkövetett produkciók a legkevésbé sem szívderítőek. Arról nem is beszélve, hogyha hosszútávon nem megoldott a mozgatás, illetve a mentális trenírozás, akkor olyan pótcselekvések bukkanhatnak fel, amik idővel kórossá válhatnak. Vagyis az ibizai kopó bár kifejezetten kedves, a lényéből árad a szeretet, de kizárólag azoknak a gazdiknak tökéletes választás, akik rendelkeznek elegendő idővel, energiával a megfelelő minőségű és mennyiségű foglalkoztatáshoz.

A családja iránti hűsége megingathatatlan, egyúttal megható. Megkapó figyelme az egyik jellegzetessége. Valóban minden részletre odafigyel, ha pedig úgy érzi, hogy az észlelt dolog jelzésre méltó, akkor ugat. Viszont amúgy nem jellemző rá, hogy hallatná a hangját.

Engedelmes fajta, amennyiben olyan gazdára talál, aki a pozitív motiváció híve. Az agressziót, a parancsolgatást abszolút nem viseli jól. A konzekvens nevelés az esetében természetesen elengedhetetlen, de ez nem egyenlő a túlzott keménykedéssel. Utóbbira ellenszenvvel reagál, és egy bizonyos idő eltelte után semmiféle reakciót nem vált ki belőle a “pattogás”.

Alkalmazkodókészsége, ahogy arra fentebb már tettünk célzást kimagasló, ami nem is meglepő annak fényében, hogy mennyire gyors a felfogása. A gyerkőcökkel nagyszerűen érzi magát, bármilyen játékban képes intelligens módon részt venni. Az idegeneket nem kedveli, de nem mutat agressziót, sokkal inkább tartózkodóan viselkedik, mintegy kivárva a fejleményeket. Ha a gazdi azt mutatja, hogy minden rendben, sőt célzást tesz arra, hogy az idegen tulajdonképpen egy barát, akkor ezt az ibizai kopó azonnal elfogadja és ennek megfelelően változtat a hozzáállásán.

A vér nem válik vízzé az esetében, úgyhogy hajlamos az orra után menni. A póráz nélküli sétáltatás ezért még extrán megbízható példányoknál sem kifejezetten jó ötlet, mert az ösztön hívó szava sokszor a legtöbbet gyakorolt engedelmességnél is erősebb. Mindenesetre az első megtanulandó és begyakorlásra váró parancsok között a behívás szerepel, mert csak így alakítható ki bizalmi viszony séta közben.

Apportkészsége szintén figyelemre méltó, miközben az önállóságra való hajlama sem csekély. Ezek a tulajdonságok természetesen az ősök hagyatékai. Viszont jó velük tisztában lenni pontosan azért, hogy a mindennapokban a közös élet előnyére válhassanak.

Hol érzi jól magát a legjobban az ibizai kopó?

Ugyan lakásban is lehet tartani, de azért a kertes ház az a környezet, ami számára a Paradicsom. Bár ez csak akkor igaz, ha a gazdi időt szán a napi, rendszeres kimozgatásra és az agyi kapacitások lekötésére. A fajta olykor két méteres magasságba is képes felugrani, ezért aztán a kellően megerősített és amúgy valóban magas kerítés megléte elengedhetetlen. Nem szökős típus, de mivel az orra irányítja, így jobb nem megkockáztatni, hogy valami orrcsiklandozó illat magával hívja az ismeretlenbe.

Mivel felépítése, megjelenése agárszerű nem meglepő módon azokban a kutyás sportokban teljesíthet kiemelkedően, ahol a futásra ösztönzés főszerepet játszik. A gazdi mellett is szívesen kocog akár, mint futótárs, akár mint kísérő egy kiadós bringatúra alkalmával. Az erdei kirándulások is nagyszerűen hangoznak, viszont ezekben a helyzetekben fokozottan érdemes odafigyelni rá, hogy az ösztönök nehogy tévútra csábítsák. Gyakorlatilag nincs az a játék, ami ne állna közel a szívéhez, a lényeg tulajdonképpen kizárólag az aktivitás megélése mind fizikai, mind szellemi szinten. A részletek nem érdekesek.

A tapasztalatok alapján egyébként egészséges fajta. A testsúlyára nyilván célszerű odafigyelni, mert a plusz kilók csak feleslegesen megterhelik az ízületeit. De megfelelő mennyiségű mozgás mellett esélytelen az iperedés, mert amúgy az anyagcseréje kellően gyors és hatékony.

Az ápolása nem okozhat nehézséget, lévén nagyon rövid a szőre, amit egy vagy két heti rendszerességgel bőven elegendő átfésülni. Természetesen a szemek, fülek, fogak egészségének megőrzése kulcsfontosságú, ezért időről-időre jó ötlet alaposan átvizsgálni őket.

Az a gazdi, aki kellően aktív, mozgalmas életet él és mindennek tetejében nem sajnálja az időt a kutyusától az ibizai kopóban egy végtelenül hűséges, szeretettel teli, ragaszkodó, kedves társra lelhet!